Honlapot akkor készítünk, ha megjeleníthető/megjelenítendő üzleti vagy személyes információnk van az együtt szerkesztett oldalakon közzétettektől kezdve (pl. wikipedia) a személyes exhibicionizmuson át (web 2.0 - blog) a vállalati-üzleti vagy nagy média portálokig.
Művészeti információkat az egyszerűség kedvéért most üzletinek tekintjük.
Írásunk célja, hogy leendő ügyfeleink számára itt olvasva, vagy alkalmanként egy-egy fejezetét e-mailben linkelve, alapfogalmi tájékoztatást adjunk az Internetes megjelenés, a honlapkészítés, honlapszerkesztés őt érdeklő, reá vonatkozó kérdéseiről.
Internet - szerver
Az Internetről „általában” azt tudjuk, hogy világméretű hálózattal összekapcsolt milliónyi számítógép, melyeken hatalmas mennyiségű információ tárolódik és érhető el. Az információ tárolása valójában az összekapcsolt a szervereken történik, melyek fix azonosítóval (IP-címmel) rendelkeznek, és nagy sebességű adatkapcsolatot, biztonságos (szünetmentes) áramellátást, klimatizálást, őrséget biztosító helyeken vannak elhelyezve, mondhatjuk: ott „laknak” (e helyeket néha szerverhotelnek is nevezik).
A nagy sebesség itt nem az otthonra ajánlott 1-25-60 Mbit/s melyekkel az ADSL hozzáféréseket hirdetik (általában ilyenek a cégesek is), ami letöltés irányban igaz. Ha viszont otthon tartanák internet szervert (bárki megteheti; egy ingyenes szoftver és... még egy kis hozzáértés kell hozzá), akkor a látogatók által igényelt adatok feltöltés irányban veszik igénybe az ADSL kapcsolatot. A rövidítés első betűje pedig az "Asymmetric" szóból van, s ami azt jelenti, hogy így jóval csekélyebb a sebesség! 0,1-500 kbit/s, ami egy esetlegesen otthon tárolt honlap elérését igen lassúvá teheti.
Otthon többnyire nincsen továbbá fix IP-cím. Mert a végponti felhasználók IP-címét a szolgáltatók időnként megváltoztatják azzal, hogy időnként bontják a kapcsolatot néhány pillanatra ("dinamikus" IP-cím). Éppen azért, hogy ne tartsunk otthon honlapot., hiszen a Internet-szerverek elhelyezése, üzemeltetése minden esetben az egyik üzletáguk. Az Internetes név(domain-név) bejegyzéséhez, lefoglalásához, regisztrációjához ezen túlmenően pedig az ún. Domain Name Server címét kell megadni, melyhez a szervernek fix IP-címe tartozik, és amely a barátságos "azenhonlapom.hu" domain nevünket ehhez az IP-címhez rendeli kifelé, a világ felé. Ez az a két dolog tehát (a csökkentett, aszimmetrikus sebesség és változó IP-cím), ami miatt nem üzemeltetünk otthon szervert.
A szerverhotelekben 100-1000 Mbit (1 Gbit - gigabit) sebességű internet-kapcsolat van, ami nem aszimmetrikus. Így az ott tárolt weblap-tartalmak a szörfözéskor megszokott módon, nagyon-nagyon gyorsan, tömegesen elérhetők. Valamint van(nak) fix IP-címek, melyek alapján a "azenhonlapom.hu" szöveges nevünket kívülről meg lehet találni.
A szerverhotelekbe bárki is bevihet szervert ("vasat"). Vesz IP-címet, fenntartja, javítja a gépet, illetve gondoskodik az Interneten szükséges láthatóságot biztosító szoftverekről, azok frissítéséről, az egész rendszer adminisztrációjáról.
Ehhez megfelelő szakember kell, aki felépíti a rendszert, majd üzemelteti. Mindez együtt ilyenkor (javítás, fenntartás, üzemeltetés, adminisztráció, biztonsági mentés) a rendszerfelügyelet.
Ha tehát van gépünk, de nem tartunk erre alkalmazottat havi 300eFt-ért, akkor veszünk igénybe ilyen szolgáltatást harmadáért. (+ a szerver ára, a szerverhotel havidíja, fix IP címek díja).
"Kis" szervezeteknek, de még akár 1-2 milliárdos forgalmú kereskedő cégnek sem éri ez meg, ezért vannak vásárolható szolgáltatások.
Van szerverünk a szerverhotelben, fix IP-címünk, de nincs rá emberünk.
Igénybe veszünk rendszerfelügyeletet.
A rendszerfelügyelet többnyire távoli, az Interneten keresztül történik, amíg a gép nem romlik el. (Utóbbi nincs sűrűn otthon sem, de minden előfordulhat.) Havi költsége az öt-hat számjegyű szám feladattól, szerződéstől függően, extra a kiszállás, illetve be a szerverhez, hardver-javítás, alkatrészcsere, stb.
Még mindig nem a honlap, honlapkészítés, a tartalom...
A Virtuális Szerver szolgáltatás egy előre telepített (nálunk Linux) operációs rendszert jelent elhatárolt erőforrásokkal, "root" jogosultsággal a szolgáltató szerverén.
Minden Virtuális Szerver önálló szerverként működik
Virtuális Szerver előnyei
Ilyenkor egy szolgáltatáscsomagot veszünk, aminek alapjellemzője, hogy a szolgáltató szerverén fut egy webszerver-szoftver, ami a weblap tartalom közzétételét és különféle kódok futását biztosítja. További jellemzője a tárhely nagysága, és (pl. nálunk is) megfelelő konstrukciók a honlaptartalom elhelyezésére, feltöltésére. Biztosítja az adatbázisok használatát és adminisztrálását (ld.később: dinamikus honlap), a levelezést, a levélcímek beállítását.
Általában ezek távoli kezelése (pl. e-mail-cím beállítás) egy helyi hálózatot üzemeltető rendszergazda képességeit, szokásos munkaköri feladatait nem haladja meg. Mondhatnám, gyerekjáték - nálunk.
Még mindig sehol a honlap, a tartalom...
De már levelezek az x.y@megmutatjukmagunkat.hu e-mail címen a saját gépemről, levelezőprogrammal (kliens), vagy webfelületen belépve (webmail). Használhatom a tárhelyet, s egy commander-szerű program egyik ablakában már az Internetre töltögethetek fel magamnak anyagokat. (FTP-kapcsolat, FTP-kliens) De ezt talán még senki nem látja!
Ezek a szolgáltatások - érdemes szétnézni a piacon - nyomott áron vannak, de a 500 MB - 2GB és hasonló tárhelyek (amelyben a levelezés is benne van) az általánosak. évi cca 10-25 eFt-ért.) Ha valaki nem fél kockáztatni a levelezését, használhat egy ingyenes, a a "g" betűs nagy testvér által szolgáltatott levelezőrendszert, a saját "megmutatjukmagunkat.hu" végű címekkel is. Ezt a nagy testvér is, a szerverhosting is lehetővé teszi. Vagy tarthatja a céges levelezési állományát a telephelyén (letölt a hostolt tárhelyről).
Azon a szerveren, melyen ez a tárhely van, fut egy szoftver (webszervernek nevezik - nálunk Linux alapú, Apache), mely a megfelelően létrehozott állományok közzétételét megoldja. Pl. én ezt az írást elmentem *.html formátumban (a legtöbb szövegszerkesztő hajlandó "mentés másként" választással ilyenre), feltöltöm egy ilyen Apache szerver tárhelyére index.html néven, s elég csak a mappa nevéig beírni az elérési utat egy böngésző címsorába, a szerver úgy van beállítva, hogy minden mappában megnyissa, közzétegye ezt az index.html állományt, "leküldje" az azt igénylő gépére. (Hogy miképpen alakítja ezt a mi böngészőnk láthatóvá, az szintén a fenti html-cikkben.)
Próbáljuk ki. Ezt a cikket eredetileg is html-file-ba írtam, és elérhetővé tettem itt:
http://lippai.deja.hu/tkz (látjuk: csak a mappáig van megadva az elérési út, de ha beírjuk a /index.html kiegészítést, akkor nyilvánvalóvá válik, amit mutatni próbálok.)
Ez akár - bár igen puritán - honlap is lehetne.
Ez bonyolult akkor, ha meg akarom változtatni írást: megkeresem az eredeti file-t a gépemen (vagy letöltöm a szerverről), szerkesztem, és "manuálisan" kell visszatöltenem.
Ma már ez a megoldás nehézkessége miatt túlhaladott, jóllehet olyan szerkesztők vannak, melyek tartalmazzák az ftp-kapcsolatot, és viszonylag egyszerűen meg lehet oldani a letöltést-szerkesztést-feltöltést.
Ez a statikus honlap
A korszerű megoldás azonban az, ha ezt egy szerveren futó program végzi, mely egyrészről biztosítja, hogy adott felületen szerkesszük az tartalmakat, másfelől megjelenítse a honlapunkat az előzetes beállításoknak, feltételeknek megfelelően. Miközben honlapunk tartalma a mintához hasonló állapotban nincs jelen a szerveren; az csak a látogató kattintására generálódik. Ez lehetővé teszi, hogy a feltöltött tartalmakat bármilyen összefüggésben, kategorizálva, keresve, részben vagy másokkal csoportosan, akár különféle formátumban megjeleníthessük.
Ez a dinamikus honlap
Most tegyünk egy kitérőt, a nevünk kiválasztásához:
Az Interneten lévő információk, tartalmak honlapokon, domain-név, web-cím (URL)
alapján érhetők el.
A web-címét, a domain-nevet mindenki „személyre” szabottan, saját maga lefoglalhatja, bejegyeztetheti, mint azt teszi minden magára valamit adó szervezet vagy az Interneten megjelenni szándékozó személy.
Azt, hogy egy domain szabad-e, itt egyszerűen ellenőrizheti.
A regisztráció a mi igénylőlapunkon is kezdeményezhető.
Bármilyen domaint (pl. .hu végűt) igényelünk is, az elérhető az egész világról.
Az üzleti életben szokás, hogy a megcélzott ország végződésével is bejegyzik a domaint, részben marketingfogásként, részben, hogy esetleges későbbi vitákat elkerüljenek. Védjegy-oltalommal rendelkező névvel kevesebb a gond, de mindez messzire vezet.
Többlet-domain fenntartása, átirányítása pénzbe kerül: ezt tudni kell, s ennek fényében dönteni.
Célszerű, ha a domain rövid, de kifejezőnek is kell lennie. A "megmutatjukmagunkat.hu" egy rossz példa. Gondoljuk el, hogy ezt e-mail-címként hány embernek kell legalább egyszer, hibátlanul begépelnie... De egy zzz.hu se jó, hiszen senki nem tudja, miről van van szó, miként sok más rövidítésnél sem.
Elfoglalt domaint megszerezni sikamlós pálya, ingyen nem megy, az biztos. Ld. az igénylőlaphoz és a domain.hu-n lévő szabályzatot, de élelmes emberek a domain-eket próbálják adni-venni is. Ezért már a szervezet nevének megállapításánál érdemes előre figyelembe venni a lehetőségeket.
Érintőlegesen említés esett arról, hogy tervezett honlapunk egy meghatározott és IP-címmel rendelkező szerveren lakhat, melyből az következik, hogy a domain-név bejegyzésével webhosting (tárhely) szolgáltatót is választanunk kell, mivel az ő "domain name server"-ének nevét, (ehhez van rendelve IP-cím) az igénylő lapon szerepeltetni kell.
A domain-név bejegyzés .hu végű esetén (és nem prioritásos igény - védjegy stb.): 2 hét várólista. Addig bárki ellenvetést tehet.
Prioritásos igényt úgy tudunk generálni, hogy cégbejegyzésnél, alapító okiratnál az igényelt domain-nevet a szervezet rövid neveként tüntetjük fel. (Persze ennek bejegyezhető domain-nek kell lennie.)
Szükséges:
cégbejegyzés, alapító okirat hivatalos formájának másolata (egyszerű fénymásolat) és az okiraton szereplő aláírási jogosultság igazolása (aláírási címpéldány, egyéb szervezet esetén banki aláírási igazolás).
Magánszemély esetén: személyi igazolvány szám, 2 tanú az aláíráshoz.
Van hol, van kivel.... de mit? És hogyan?
A honlapoknak két csoportját említeném: a statikus és dinamikus honlapok.
A flash honlapokról nem írok, mert nem ismerem a témát annyira. Az biztos, hogy gyönyörű, művészi megoldások alakíthatók ki általa, ám a frissítésről, tartalomkezelésről sohasem szól a Fama, nyilván mert a flash honlapról sem mondhatjuk el, hogy "már az ókori görögök is..." Na, és egy flash vagy más - egyedi fejlesztésű - honlappal örökre bebetonoztuk magunkat egy webfejlesztő céghez.
Megemlítendő még, hogy az ilyen site-ok némelyike nem jeleníti meg szövegformában a tartalmat, miáltal a keresők soha nem találják meg! (Soha ne mondd azt, hogy soha: majd ha a google a képeken lévő szövegeket is elolvassa, na, majd akkor!)
Mindent meg lehet tanulni, de egy vállalkozás munkatársa 2-3 hónap alatt a saját kaptafájánál több hasznot hajt, mint amit a honlapépítéssel megtakarít.
A honlapunkat leginkább tehát webfejlesztővel (céggel) készíttethetjük el, aki vagy saját grafikai megjelenést állít elő, vagy mással csináltatjuk a grafikai terveket, s mással a webfejlesztést.
A statikus honlap lényege, hogy annak html-állománya a megírt formában mindig jelen van a szerveren, és a címre kattintva leküldi a böngészőnknek, ami azt megjeleníti.
Amit most itt írok, egy statikus honlap is lehetne. Választottam egy "what you see what you get" nyílt forrású, ingyenes html-szerkesztő programot (NVU - composer), és (mint egy szövegszerkesztőben) megírtam, színezhetem, formázhatom. Menüket, linkeket hozhatok létre akár képekből.
Index.html címen elmentem, és az internetes címemen a szerverről ezt töltődik le, ha rákattintanak. Ld. a "Hogyan lesz honlap?" című fejezetben is említett http://lippai.deja.hu/tkz linkre.
Na, azért webfejlesztő cég remélhetőleg nem így csinálja...
Egy példa: egy ügyfelünk régi, statikus honlapja (állományát demonstrációs célokból megőriztük): http://lippai.deja.hu/nami/
A design szép, a menük működnek, amennyire anno elkészült. A tartalmakat viszont igen nehézkesen lehet feltölteni, frissíteni!
Pl. ahhoz, hogy egy nagyon fontos esemény hírét kitegyük a honlapra, a teljes index.html file-t le kell tölteni, át kell szerkeszteni, a szükséges grafikus elemeket előállítani, feltölteni, hivatkozásokat egyenként megírni, még ebben az nvu-composer-ben sem egyszerű. Majd feltölteni az FTP-klienssel. S amikor aktualitását vesztette, törölni. (Jóllehet olyan html-szerkesztők is vannak, melyek tartalmazzák az ftp-kapcsolatot 1-2 kattintással, viszonylag egyszerűen meg lehet oldani a letöltést-szerkesztést-feltöltést.)
De akkor is! Brrrr.... Ehelyett inkább fordítsuk orcánkat a dinamikus honlapok felé!
A honlap a látogató (böngészője) számára látható formában nem tárolódik a szerveren. A tartalom a szerveren egy adatbázisba kerül, abban keresni, bármilyen szempont alapján lekérdezni, illetve csoportosítani lehet. A tartalom bevitelét (ez nagyon fontos!) a kiválasztott, megírt tartalomkezelő rendszer (CMS- vagy TKR) végzi, amely egy barátságos - leginkább a webes levelezőkre hasonlító - felületet ad a honlap tulajdonosának a tartalom bevitelére, a megjelenés beállítására.
Rákattintás esetén a CMS az, amely az adatokat a böngészők számára értelmezhető állománnyá alakítja néhány ezred másodperc alatt, és "leküldi" a honlap látogató gépére.
CMS sokféle lehet: bárki - webfejlesztő cégek, nagyobb intézmények - írhatnak ilyet. A webfejlesztő cégek saját rendszereinek korlátait ajánlatadáskor sosem ismerjük meg...
Nem tudjuk, mennyit kell vacakolni a tartalmak feltöltésével, illetve milyen webfejlesztői közreműködés szükséges majd a "gondozáshoz" (persze, nem ingyen).
Olyan tartalomkezelő rendszert kellene választani, amelynek leírása nyilvános, előre meg lehet ismerni a tulajdonságait, lehetőséget, s maga a tartalomkezelő (lehetőleg nyílt forráskódú) szabad szoftver és főleg ingyenes.
A GpL licenc alatti, nyílt forráskód nem azt jelenti, hogy nem lehet érte pénzt kérni!
Az ingyenes, letölthető részért persze senki nem fog fizetni, csak a vele való munkáért, az ügyfél számára hozzáadott értékért. Gondoljuk csak el: nem csak szabad, ingyenes szoftverek vannak, és a pénzért vásárolt rendszer birtokában sem lesz automatikusan honlapunk.
Három ilyen szabad, ingyenes tatalomkezelő rendszert említenék:
DRUPAL, Joomla!, Wordpress.
Számunkra a legstrukturáltabbnak a DRUPAL tűnik. (Joomla!-t nem használunk.) Wordpress-t - amit sokan "publishing engine"-nek neveznek - igen. Cégen, családon belül is: lipilee.hu, zenehaz.hu, oriolus.hu stb. és ismerőseink, ügyfeleink is szeretik. Pl.: estiskola.hu, Színművek. A Wordpress egyszerűsége az előnye, és elsősorban "egyszemélyes" publikációra, blogok számára alkalmas sokféle barátságos kiegészítővel.
A továbbiakban a megpróbáljuk majd áttekinteni Drupal lehetőségeit, mely kisebb-nagyobb szervezeteknek szinte bármilyen célra, illetve sokfelhasználós közösségi portálok számára is kiválóan alkalmazható.
Dejan belül a DRUPAL használat a legelterjedtebb. A legismertebb site-unk a criticalmass.hu Fejlesztő: Ninja
Az előző fejezetben említett, mutatott minta-statikus honlapot - mint meglévő grafikát - is átültettük DRUPAL-ra, s azóta töltik, fejlődik, él, használható: http://nami.hu További érdekességek házunk táján: egy gimnáziumi osztályhonlap(!), ami 3 szintű csoportos jogosultsági rendszerrel rendelkezik, akár egy munkahely szükségletei szerint. A Candela Trade Kft. honlapja, ami egy szép, de régi statikus dizájn. Úgy kellett belekönyörögni dinamikus honlap előnyeit használó elemeket.
A DRUPAL-honlapok sokasága létezik - magánszemélyektől biztosító társaságokon át az amerikai elnökéig. A magyar Drupal honlapokat a itt gyűjtik.
Megjegyzendő, hogy vannak előre programozott megjelenések ("sminkek"), melyekből szabadon lehet választani, színeket változtatni, képeket cserélni. Pl. egy ilyen sminket használ a pirkat.hu.
A Drupal tehát nyílt forrású, szabad (ingyenes) tartalomkezelő rendszer, ezért használatáért nem kell fizetni, s a rendszer későbbiekben bárki által szabadon fejleszthető, változtatható, hiszen minden Drupal "admin" ugyanabból az anyagból dolgozik.
A telepítés, konfigurálás, grafika beállítására, a tartalomkezelés beállítása azonban nem egyszerű, arra webfejlesztőt célszerű felkérni. Ugyan ingyenesen letölthető, meg is lehet tanulni 1-2 hónap alatt, de mégis jobban jár minden cipész, ha marad a kaptafánál...
A feltelepített DRUPAL-on a tartalmak megjelenítése, nyilvánosságra hozatala nem bonyolultabb egy e-mail megírásánál! Bejelentkezés ilyen vagy ehhez hasonló felületen.
Ezek után a regisztrált felhasználónak megjelenik a "Tartalom beküldése" menüpont, majd a tartalom-beküldés ablak, melyen a tartalomtípusoknak
megfelelő beviteli mezők lesznek. A programozott "tagbemutatás" oldalon pl. 1 kép feltöltése az igény és lehetőség.
Nézzük ezt meg egy másik site-on! A http://nami.hu -n
Alatta látszanak a beállítási lehetőségek, az eredmény pedig: ezen a képen.
Ez csak egy demonstráció, de a Candela-site-on pl. 39-féle elrendezése létezhetett a képeknek, és hozzá szövegnek, s ezek feltöltését és automatikusan helyes megjelenítését szintén meg lehetett oldani. (12 feltöltési mező volt). És a felhasználó a továbbiakban ezek bármelyikét tudja reprodukálni!
Az elrendezés szempontjából ezek egyszerű oldalak, de mindenféle helyen, módon, stílusban lehet tartalmat megjeleníteni a tudományos közleménytől a bulvárlapéig. Csak előre el kell határozni, hogy az automatizmusokat a webfejlesztő beállíthassa.
És természetesen alapvető: mindez több nyelven, aszerint, ahogy beállítjuk. Ld. Candela-site. Bárhol lehet nyelvet váltani. Azokon a helyeken, ahol az idegen nyelvű szöveg nem volt megadva, magyarul van :).
Külön meg kell említeni a taxonómiát, amely a rendszerezés tudománya (esetünkben a tartalomé), és amiben a DRUPAL kiemelkedően jó.
A különféle tartalmakat kategóriákba soroljuk, a kategóriákat szótárakba rendezzük.
A menürendszer létrehozásának egyik módja, hogy vagy egy szótár, vagy egy kategória szerint leválogatjuk az anyagot. De ha menüpontot a szótár szerint állítjuk be, valamely kategória szerint (melyek megjelennek az írás címe alatt), egy kattintással csoportosíthatjuk a tartalmakat. Ez az adatbázis használatának egyik előnye.
Az új vagy megváltozott tartalmak RSS csatornába kerülhetnek, mely által bárki értesítést kaphat a változásokról megfelelően beállított levelezőben.
Hírlevél regisztrált felhasználóknak és feliratkozóknak szintén csak egy modul
A Drupal honlap-használatot a NAMI "Segítség" menüpontja segítségével mutatnám be, amennyiben az ott leírtak eredménye a működő honlapon látható (az rss beállításra vonatkozó rész pedig végrehajtható).
Ha tehát maradunk az e-mail megírás bonyolultságú egyszerűségű tartalombevitelnél, akkor elvben a honlap tartalmával a webfejlesztőnek a későbbiekben semmi munkája nincs. De nem hal éhen, mert általában belátható, hogy a nyílt és sok mindenre képes tartalomkezelő fejlődik, időnként frissíteni kell vagy lehet.
És természetesen jó ízléssel, szeretettel az eddig fejlesztett site-okra mindig ajánlottunk gondozást, ami az egyszerű inkonzisztencia-javítgatástól az feltöltéssel kapcsolatos ügyeletig terjedhet. (De - mint látjuk - a tartalom-feltöltésről e-mailt írni ugyanannyi, mint feltölteni.)
